Hogyan lesz az egyszerűből kiemelkedő
A brutalista építészet napjainkban az egyik leginkább megosztó stílussá nőtte ki magát. Míg sokakban a nyers betonfalak egyenesen rideg és barátságtalan érzetet keltenek, mások pont az időtlen dizájn szépségét és a merész építészeti megoldások határozottságát kedvelik ezekben az épületekben. Maga a brutalista kifejezés egyébként a francia "béton brut" szóból ered, amely a befejezelten, nyers betonra utal.
Bár számtalan híres példán keresztül lehetne szemléltetni ezt az irányzatot, mi mégis egy mindössze 64,7m2 alapterületű, zártsorú beépítésű lakóházzal szeretnénk közelebb hozni az érdeklődőket ehhez a rendkívül érdekes stílushoz.
Andó Tadao remekműve
Egyszerű, mégis gazdag térszerkezetével, a zártság kifejezésével, és azzal, ahogy a fény karaktert kölcsönöz a mindennapi élettereknek, ez a ház magába sűríti építészetem esszenciáját.
Ezek Andó Tadao szavai, aki a Sumiyoshi no Nagaya megálmodója. Az autodidakta építész az Azuma-házként is ismert épületnek köszönhetően 1976-ban elnyerte a Japán Építészeti Szövetség díjat. Az épület Oszakában, Sumiyoshiban található. A ház első ránézésre is eléggé elüt az őt körülvevő épületektől. A tekintélyes betontömb csupán homlokzatát tárja az utcán közlekedő emberek elé, ablakokat azonban nem találunk rajta. A ház három egyenlő nagyságú részből áll. A két zárt lakóteret egy nyitott belső udvar köti össze, mely az épület lelkeként funkcionál. Ez a belső fedetlen rész az egyetlen természetes fényforrása az épületnek, amely így a környező nagyvárosi szomszédságot oly mértékben kizárja magából, amennyire egy csaknem 3 millió főt számláló metropolisz szívében ez lehetséges. A ház megalkotóját a tervezés közben három fő koncepció vezérelte: az anyag, a tereket elválasztó falak és a mindezt megvilágító fény.
A ház homlokzatának a várostól történő elzárása egyfajta művészi kifejeződésként érvényesül a valóságban, melyet a tiszta geometriára alapozott stílus tesz igazán impozánssá és merésszé. Mindezek mellé a fényekkel történő játék megmutatja számunkra, hogy mennyire fontos a belső terek funkcionálissá tételéhez a megfelelő világítás.
Ez a stílus lehet megosztó az emberek között, azonban minden kétséget kizárva kijelenthetjük, hogy a mai napig az oszakai városkép meghatározó épületéről van szó, amelyet egy kiemelkedő építész tervezett meg. Mindezek ellenére joggal merül fel bennünk a kérdés, hogy a hagyományokon és a mai tudáson alapuló helybe illesztés elvét alapul véve egy ilyen építészeti remekmű ma Magyarországon mégis hol tudna megépülni.